Na, hogy vagyunk, hogy vagyunk?!.. Kakilgatunk-pisilgetünk?.. Jön abból a csőből egyáltalán még valami? Hát lázaskodunk-e még?...
Sóhajt. Még. Még. Még. Oldalára fordul.
Nocsak, nocsak!!.. a kötszerünket meg két napja nem is cserélgetjük?! Hát fekszünk itt a csúnya véres dolgokban és csodálkozunk, ha lázaskodunk?!.. És mos-da-ni sem akaródzunk?!.. Hát gyógyulni ki fog helyettünk?!..
Hogy egy ilyen picurka kis sebecskével már fel sem kelegetünk?!... A nővérkére kennénk, akinek így is ezer a dolga, és annak se jut a végére?!.. A munkáját nem becsülik, azt csodálkoznak, ha ked-vet-len?!..
Hát tegyünk magunk is már valamit!.. Ne csak várjuk, hogy a sült galamb iderepüljön tisztába tenni, nemdebár?!...
